Öcsivel kitaláltuk: ha már szabin vagyunk, ugorjunk ki valahova túrázni. A lehetőségeket a Rysy-re és az osztrák Schneeberg-re szűkítettük, végül a Tátra mellett döntöttünk. Az utolsó előtti pillanatban Gábor is csatlakozott hozzánk, így annyi biztossá vált: hárman, egy kocsival hétfő este elmegyünk a Tátra tövébe, megszállunk valahol, másnap pedig csúcstámadás, aztán irány haza.

Se térkép, se kiszemelt szállás, csak úgy nekivágtunk. Sátor, hálózsák, kaja és váltásruha a kocsiban.

A kiutazás

Budapestről 16 óra előtt pár perccel indultunk, Salgótarján-Somoskőújfalunál léptük át a Szlovák határt. Innen úgy képzeltem, hogy "elmegyünk az első nagyvárosig, ott jobbra fordulunk, majd ki lesz táblázva, hogy >>Magas-Tátra balra<< és már Poprádon is vagyunk. Onnan meg már ismerős lesz."

Ez rémlett a viamichelin.com útvonaltervéből, de hamar rájöttünk, ennyire nem egyszerű a helyzet. Losonc határában vettünk is egy térképet 2 Euróért, innentől Öcsi navigált. Gyér forgalmú, de nem túl jó minőségű utat néztünk ki. Több hegyen is át kellett kelni, de kevés kocsit kellett kerülgetni, és a táj is gyönyörű volt.

(Persze Murphy törvényei itt is működnek: hosszú percekig nem látunk egy autót sem, de pont akkor felbukkan egy szemből, amikor a keskeny hegyi úton egy felfelé küzdő bringást előzünk. Murphy jobban kell, hogy figyeljen, mint Isten maga...)