"ide egyszer el kell jönni!"

BDT World Tour

Tour de Tolna 2011.

2011. április 19. - Bandita6

Kevés olyan tájegysége van az országnak, amelyet a Dróthuszárok még nem fedeztek fel maguknak. Ezúttal egy ilyen helyre, a Tolnai-hegyhát területére indultunk kerékpárjainkkal. A túra kiindulópontja Simontornya volt. A vár mellett parkoltunk le, a Vármúzeumot azonban nem tudtuk megtekinteni, mert a 10 órás nyitáskor már Ozora környékén jártunk, és zárás után néhány perccel érkeztünk vissza.

Mindenki időben megérkezett, András vonata is befutott, így 9 után pár perccel nekikezdtünk a 86 kilométeresre tervezett útnak. A nap csak helyenként bukkant elő, a szél viszont nem akart csendesedni. Nem volt viharos erejű, de azért hátráltatott rendesen. Rövidujjúra sem lehetett vetkőzni, fel-le kapkodtuk a rétegeket.

Az első megálló Ozorán volt. Zsigmond király firenzei hadvezérének, Ozorai Pipónak a váránál tízóraiztunk, majd Pincehelyen át Gyönk felé vettük az irányt. A települések nagyon változatosak voltak, néhány nagyon szegénynek tűnt, Gyönk viszont "teljesen rendben volt". Ebédszünetet még Gyönk előtt, egy takaros kis tó partján tartottunk, aztán kisebb-nagyobb megállókkal jutottunk el utunk legkellemesebb meglepetéséig, a borjádi Söréttoronyig.

A sörétet hagyományosan söréttoronyban készítik: a középen üres többemeletes torony felső szintjén lévő tégelyből a megolvasztott ólomötvözetet csepegtetik, a cseppek lehullva a felületi feszültségtől gömb alakot vesznek fel majd kihűlve megszilárdulnak. Ilyen söréttornyok láthatók Tatán, Kölesd-Borjádon.

(forrás: Wikipedia)

A borjádi Söréttorony - mint Molnár Ákostól a helyszínen megtudtuk - 1939-49 között üzemelt. Jelenleg a torony felújítása, kilátóvá alakítása, valamint a környék tereprendezése zajlik. Mi is csak kerékpárjainkat tolva tudtuk megközelíteni az akácossal körbenőtt építményt a dombtetőn, de szemmel látható jelei voltak a munkálatoknak.

A terület gazdája sietett elénk és készségesen mesélt a toronyról, bemutatta a pince-szerű építményt, mely a 30 méteres "üreg" föld alatti felének aljához vezetett, mesélt a környékről, Petőfiről, és rengeteg helyi érdekességről.

Itt írta például Petőfi a Négyökrös szekér című versét, amikor már befutott költőként meglátogatta jóbarátját, egykori osztálytársát, Sass Istvánt.

"A nagy szobrászművész Kisfaludi Stróbl Zsigmond, aki a Szabadság-szobrot is készítette Pesten, annak az édesapja itt volt tanító Borjádon.  Zsigmond itt nőtt fel és készítette  az első alkotásait. Sajnos erről csak nagyon kevesen tudnak." - írta nekünk Ákos, egy nappal a túránk után. Kaptunk tőle egy fotó-összeállítást is Borjádról, alant megtekinthető.

Borjádot elhagyva Úzd, Sárszentlőrinc és Felsőrácegres érintésével, egyre rosszabb utakon, egyre erősebb szélben jutottunk el Pálfáig, és átkelve a Sió felett, a töltésen tekerünk vissza Simontornyára. 89 kilométerrel a lábunkban, és sok-sok élménnyel gazdagodva indultunk vissza Budapestre.

További fényképek ITT megtekinthetők.
További túrák: www.kerekparturak.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://worldtour.blog.hu/api/trackback/id/tr742839357

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gazz 2011.05.09. 22:53:42

Gyerekkoromban mindig Tolnán keresztül mentünk Kaposvárról Hajdúszoboszlóra, s még gyerekszemmel is feltűnt, hogy milyen lepukkantak az útmenti falvak. Ehhez képest viszont nemrég az M6 és Kaposvár között ugyanezek a falvak kifejezetten rendbeszedettnek, virágosnak tűntek. Látszik a fejlődés, na!