A cím önmagában Prágára is érvényes, de most (ismét) 1-2 olyan helyet említenék, ahová nem biztos, hogy eltéved az, aki először jár a cseh fővárosban. Pedig tényleg nem érdemes kihagyni...

Staropramen sörgyár

Cseh vendéglátóink meglepődtek, amikor közöltük velük: meg szeretnénk tekinteni a helyet, ahol a mennyei Staropramen készül. Az ok igen egyszerű: a Staropramen ("régi forrás", ugyanezt jelenti az Urquell is...) prágai sör, vagyis nem tiszta vízből készül, így fel sem veheti a versenyt a plzeniekkel. Szerintük. Hazai "szemmel" persze máshogy láttuk a dolgokat, a gyárlátogatás végén pedig természetesen kóstoló is van, amely során azért a helyiek is beismerték: nem olyan rossz ez... Mindhárom Staroprament megkóstoltuk 1-1 pohárral (világos, barna, és a keverékük, a Granát - ez utóbbiból repetáztunk is).

A sör a kötetlen beszélgetések tárgya is volt e néhány napban, megtudtuk például, hogy a legerősebb cseh sör, amit kapni lehet, az a náchodi sörgyár remekműve, a Primátor Double, a maga 24%-os 10,5%-os alkoholtartalmával (24 Bº). Hazafelé a brnói Tescóban sikerült is beszereznünk pár üveggel belőle.

És itt most tennék egy kis kitérőt, csak hogy kicsit bővítsük ismereteinket a sörről. A forrás az orvosAneten.hu.

A sört árpamalátából állítják elő cefrefőzéssel, mely a megőrölt maláta vízben való főzését jelenti. Az így nyert sörlét komlóval ízesítik, s több különböző erjesztési és érlelési folyamat befejeztével a sör letisztul, szén-dioxiddal telítődik, kialakul jellegzetes összetétele (etil-alkohol- és extraktanyag-tartalma), jellegzetes színe, illata, zamata.

A különböző típusú sörök ízben, színben, illatban, alkohol- és energiatartalomban különböznek egymástól. A különböző fajtájú sörökhöz különböző fajtájú malátát használnak, de a komló és a víz keménysége is szerepet játszik a sör jellegének a kialakításában.

Világos, félbarna és barna söröket különböztetünk meg. A világos típusú söröket világos színű malátából, pótanyagok hozzáadása nélkül, lágy víz felhasználásával állítják elő, a félbarna sör sötét színű malátából készül, a barna sörökhöz karamellmalátát használnak, s kevés benne a komló.

A söröket az erjedés megindulása előtti, vagyis a sörlé cukorfokával jellemzik. Ez a Balling-fok (Bº). Az alkoholtartalom az erjedés fokától függően változik. A világos sörök alkoholtartalma kb. egyharmada, a barna söröké egynegyede az eredeti sörlé Balling-fokának. Tehát a 14º-os sör kb. 4 százalék alkoholt tartalmaz.

A sörben értékes tápanyagok is vannak: az erjesztés során nem bomlik le a sörlében lévő összes szénhidrát, ezek egy része a sörben marad, gyorsan felszívódik, s szerepe van az ízhatás kialakításában. A sör fehérje-összetevői a habképzésnél és az íz kialakításánál fontosak. Értékes ásványi anyagok és nyomelemek is találhatók a sörben. Ilyenek pl.: a kálium, kalcium, magnézium, vas, réz, szelén stb. A sör vitamintartalma sem elhanyagolható. Elsősorban B2-, B6-vitamin, nikotinsav-amid és pantoténsav van benne, de a többnyire B csoportú vitamin is megtalálható a sörben kisebb-nagyobb mennyiségben.

A sör élvezeti értékét íze, külleme, hőmérséklete s a felszolgálás mikéntje határozza meg. Legfontosabb a sör kiváló üdítő íze. A színe a fajtának megfelelően világos vagy barna, tiszta, átlátszó, fényesen szikrázó legyen, s megfelelő mennyiségű kemény, tartós hab kerüljön a tetejére. Persze van, aki hab nélkül szereti. A csapolt sör nyáron 7 ºC-on, télen 8-10 ºC-on a legélvezhetőbb. A túlhűtött sör nem habzik megfelelően, s ún. hideg zavarodást szenvedhet. A szép alakú pohár is emeli a sör élvezeti értékét.

Szent Tamás sörfőzdéje

Egy különleges hely, mely 1358 óta létezik. II. Vencel 1285-ben alapított itt kolostort, melyn 1420-ban gótikus stílusban épült újra. Később számtalanszor helyreállították, a 19. században a cseh művészek népszerű találkozóhelye volt. Kb. 15 éve bezárt, újabb helyreállítási munkálatok után, ottjártunk előtt 3 nappal nyitott újra. Kész csoda, hogy 20 éves emlékek alapján sikerült megtalálnunk, hiszen még egyáltalán nem volt kitáblázva.

A sörfőzde jelenleg a patinás Augustine Hotelhez tartozik, a modernizált, de igen hangulatos pincehelységben továbbra is Prága (egyik) legjobb barnasörét csapolják. Nem a legolcsóbb hely, de egy körre érdemes, sőt ajánlott betérni!

Kutna Hora

Egy város, mely 50-60 kilométerre fekszik a Budapesttől Prágába tartó autópályától, mégis sokan sajnálják rá az időt, hogy néhány órára letérjenek. A forgalmas főutakon valóban félnapos kitérő a városka megtekintése, de érdemes ennyi időt rászánni: világra szóló kuriózumot láthat az ide látogató!

A Csontkáplna, egy külvárosi temető kápolnája, a sedleci osszárium, hátborzongató alkotás. Az egykori közkedvelt temetkezési helyen a 13. században kezdtek templomot építeni, és a sírkertben talált, pestisjárványban elpusztult, mintegy negyvenezer ember csontjait a kápolnában helyezték el. Amikor 1870-ben rekonstruálták a templomot, a fafaragó azt is feladatául kapta, hogy rendezze a csonthalmazokat. Munkája eredménye hátborzongató lett: négy hatalmas harang formájú halom foglalja el a kápolna sarkait. Egy, az emberi test valamennyi csontját magába foglaló óriási csontcsillár függ a koponyák füzérével díszített boltozatú templomhajó közepéből. Emberi csontok alkotják a Schwarzenberg család címerét, éppúgy, mint Rint mester aláírását a bejárat közeli falon.

forrás: panaco.hu

További prágai fotók itt találhatók.