Ez a címe Koczogh Ákos 1987-ben, a Gondolat Kiadónál megjelentetett kötetének (Világjárók sorozat, 176. rész). Ebből fogok szemezgetni a következőkben.

Akik élnek, azok délnek mennek...

A fenti idézet Lovasi Andrástól (Kispál és a Borz) származik, finn-magyar relációban azonban így hangzik:

"Annál a válaszútnál fordultunk délre - mondják a finnek -, ahol ez a tábla állott: aki nem tud olvasni, észak felé menjen, aki tud olvasni: délnek. Így kerültek északra a finnek, délebbre a magyarok."

Eddig viszonylag szűk körben vettem mintát, de ez alapján elmondható, hogy a finnek 0%-ban osztják ezt a nézetet. Apropó, osztják. Tudja-e, kedves olvasó, milyen az abszolút finnugor kurzus? Amikor a vogulok osztják az észt.

Ha a csend beszélni tudna...

"Suomi csendje felbecsülhetetlen érték. [...] A csend lényege a vonzó: a befelé forduló ember magatartása. Mert mire jó a csend? Számot vetek önmagammal, figyelemmel vagyok mások iránt, tiszteletben tartom a természetet, a környezetemet, nem helyezem magam mások elé. A csend a finnek eszménye, de sajnos, már ők is kezdik elfelejteni igazi értelmét. A fiatalokat mintha már nem is érdekelné. Éppúgy hányják- vetik magukat, rángatóznak a zajos zenére, mint nemzedéktársaik másutt. Nem a zenével van baj, hanem a hányavetiséggel."

Pekka fia 13 éves. Szibéria felől jön a hideg, -25 fok. Pekka fia nem vesz fel csizmát, hótaposót. Jó lesz a divatos tornacipő. Pekka idejében még nem így volt. De Pekka ráhagyja.

Pekka egyébként egy Ii nevű városban lakik, az Ii folyó partján. Németesen lehetne Ii am Ii. Pekka pedig iii.

A finn szauna

"A sátrakban izzó kövek gőzét már a szkíták óta ismerjük, a finn szauna mégis mindegyiktől különbözik, mert életformát, magatartást jelent. Minden ott van benne, ami a mai [finn] építészet jellemzője. Ott vannak a házigazda másik embert váró felkészülésének tárgyi bizonyítékai: maga a szauna okos, embert szolgáló faépítménye, évezredek tapasztalatából leszűrt méreteivel, a felhasznált fák higiénikus, praktikus alkalmazásával. Ott van az egészséget védő alkalmatosság, a természetre kitárulkozás lehetősége, ott van ember és természet találkozásának, az elcsendesedésnek, a befelé fordulásnak, a lazításnak minden feltétele."

 "Finnországban a szauna a legrégibb nemzeti hagyomány [...]. Ha házat építenek, előbb a szauna készül el. [...] Az olimpiai játékokhoz, de a háború frontvonalában is megépítették szaunájukat."

"A szauna áhitatos ünnepélyessége már a felkészülésnél kezdődik. [...] A gazda - vagy a család legfiatalabb leánykája - megszedi a nyírfa gallyacskákat, s gazdaságosan, szinte rituálisan összefogja, köti, fűzi az első gyenge nyírfa ágacskákat, a júniusiakat, az erre legalkalmasabbakat. Majd kitakarítja a szaunát [...]. Előkészíti a mosdáshoz és a vesszők puhításához szükséges vizescsöbröket, -vödröket, a törülközőket, fürdőköpenyeket, s némi gyenge söritalt tesz a szauna tornácára. Ha a szauna levegője nyolcvan fokra felmelegedett, tisztára mosdva a szauna padjára ülünk, majd amikor már úgy érezzük, hogy elég a melegből, kifutunk, bele a vízbe, vagy akár a hóba, s megint vissza a szauna padjára, a három közül a legmagasabbra, hogy a fejünk a mennyezetet érje, mert ott van a legmelegebb. Izzadunk, és hűtjük magunkat langyos vízzel, csapkodjuk testünket a nyírfa virgácsokkal, hogy a tiszta, baktériummentes levegőt bekényszerítsük a szervezetünkbe, felkorbácsoljuk vérünk keringését."

Így kell ezt, kéremszépen. És az sem baj, ha a söritalból a forró kövekre is csurran-cseppen. És ami a legfontosabb:

"A szaunában mindent addig csináljunk, amíg jólesik. A szaunában gondjainkról, szomorúságainkról, haragról, irigységről, undorról, bántalmakról, bosszúról szó sem eshet, még gondolatban is meg kell minderről feledkezni. EZ A SZAUNA LÉNYEGE."

(Munka)Morál

Helsinki egyik nevezetes épülete, a Pohjola irodaház 1901-ben épült fel, új fejezetet nyitott a finn építészetben.

"A Pohjola irodaházat szociális intézményei teszik még nevezetesebbé. [...] A fodrászatban egyszerre huszonnégyen hozathatják rendbe a hajukat, munkaidő alatt is, azon egyszerű oknál fogva, hogy az ápolatlan haj a női dolgozót gátolhatja a munkájában. De a fodrászatban töltött fél órát nem vonják le a munkaidejéből, mert tudják, hogy csak szükség esetén veszi igénybe. Ugyanúgy lemehetnek a munkatársak egyet úszni is a tágas uszodába (ez már minden valamirevaló nagyobb új intézményben van), vagy éppen szaunázni. S mert ez bizalom és becsület kérdése, senki nem él vissza vele. Az intézmény bezetősége pedig jól tudja, hogy jól dolgozni csak jó kondícióban lehet."

Ez a '80-as évek közepe. Elindultunk-e már erre?

Joulupukki

Télapó finn nevét szinte mindenki ismeri. De vajon mit is jelent - jelent-e egyáltalán valamit?

"Amennyire új szokás a feldíszített karácsonyfa [...], olyan régi a termékenység jelképe: a kos. Régebben báránybőrbe bújtatott pukki járt házról házra, s hordott ajándékot a gyermekeknek. Készítették a kost szalmából fából, gabonaszárból. Lábát, szarvát, nyakát vörös szalaggal kötötték át. Aztán elmaradt a maszk, a báránybőr, a kost felváltotta a "karácsonyi ember", s lett belőle Joulupukki [...] az ünnepi kos."

Végezetül pedig néhány finnországi fotó. Remélem, hasznos olvasmány volt!