Néhány Pilisbe szervezett túrán elgondolkodtam már, hogy "most nem a Visegrádi-hegységben vagyunk?" - és ugyanez fordítva is megtörtént már. Itt az ideje tiszta vizet önteni a pohárba!

A Pilis üledékes eredetű röghegység a Duna jobb partján, Esztergom és Budapest között, a Dunántúli-középhegység legkeletibb tagja. Legmagasabb csúcsa a Pilis a maga 756 méterével, ez egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. Neve szláv eredetű, kopasz hegyet jelent.

A Visegrádi-hegység, noha szintén a Duna jobb partján terül el, földrajzilag (vulkanikus eredete miatt) már az Északi-középhegység része. Legmagasabb pontja Dobogókő (700 m). A Pilistől a Pomázt Esztergommal összekötő vonal mentén húzódó Dera- és Szentlélek-patak (más néven Szent János-patak) völgye választja el. Kicsit részletesebben, a Wikipedia alapján: ezt a vonalat vízrajzilag a Két-bükkfa-nyereg vízválasztójából északnyugat felé folyó Szentléleki-patak s a délkeletnek tartó Dera-patak, az épített környezetben pedig a Pomáz–Pilisszentkereszt–Két-bükkfa-nyereg–Pilisszentlélek–Esztergom műút jelzi. A határvonal az alábbi térképen is látható:

Ilyen egyszerű az egész... :)

(A térképért köszönet Nyemának!)