Nehéz élménybeszámolót írni egy olyan utazásról, amely csak a síelésről szól, illetve az esti bulikról, amelyek hangulatát lehetetlen átadni azok számára, akik nem vettek részt benne. És nehéz külföldi élményekről írni, amikor az idegennyelv-használat kábé ennyiből állt:

- Bonjour!

- 4 baguettes, please!

- Merci!

Les 2 Alpes mégis megér pár mondatot. Különleges nevű üdülőhely, aki egyszer találkozott a nevével, biztosan emlékezni fog "Les Kettes"-re. A Kettes - tippjeinkkel ellentétben - nem a síterepet körülölelő két hegyre, hanem a fennsík két végén található településre (Vénosc és Mont-de-Lans) utal. Ez Chamonix után Franciaország második legrégebbi síterepe, és itt található Európa leghosszabb síelhető gleccsere (3600 méteres magasságban).

220 kilométernyi pályán 2300 méternyi szintkülönbség síelhető be, többnyire széles és nem túl meredek lejtőkön. Ideális terep kezdők és haladók számára egyaránt. Jómagam - hála Lackónak - úgy érzem, sokat fejlődtem ebben a hétben, találtunk néhány pályát, amelyen kitűnően lehetett csiszolni a technikánkat, és közben a mesterek is élvezhették a száguldást.

Említésre méltó még a pályán található jégbarlang, mely számos érdekes jégszobrot rejt. A Le Pano bár mellett sem lehet szó nélkül elmenni: minden nap háromtól ötig fergeteges bulit csinálnak a DJ-k (és a fel-felbukkanó, hiányos öltözékű táncoslányok), a buli végeztével pedig mindenki lesíelhet a szállásra, még sötétedés előtt.

Az egyetlen negatívum az utazás volt. A turistabuszokat 180 cm alatti emberekre tervezték, mi meg a magunk 187-188 centinkkel megnyertük a leghátsó sort, ahol már a cuccokat sem tudtuk felpakolni a polcra, mert a légkondi volt ott. Sebaj, túléltük, de Öcsivel megfogadtuk, hogy ha legközelebb busszal utazunk valahova, az utazás előtti hetekben ő már nem gyúr, én meg nem eszem.

A túrán készült képek legjava megtekinthető ITT, és hamarosan egy rövid videó-összeállítás is érkezik. Érdemes tehát velünk maradni!