A "jobb később, mint soha" elv alapján a néhány héttel ezelőtti Tátra-túra után kivettem a könyvtárból Scheirich László "a mi Magas-Tátránk" című könyvét, melyből számos érdekes és hasznos dolgot megtudtam, amit talán már korábban is tudhattam volna. Kigyűjtöttem belőle néhányat, hogy mindig könnyen és gyorsan hozzáférhető legyen itt, a naplómban.
A könyv egyébként meglehetősen részletes történet áttekintést ad a Magas-Tátra földrajzi neveinek kialakulásáról - és ezen keresztül az itt élők történelméről is. A rengeteg adat miatt inkább kézikönyvként ajánlanám, nem egy könnyű olvasmány (kivéve az erre fogékonyaknak). De aki a Tátrában jár, bátran lapozzon bele, és nem csak izmait, hanem agytekervényeit is megmozgathatja egy kicsit.
Amit a Magas-Tátráról tudni illik...
A Magas-Tátra a Kárpátok 1600 kilométeres vonulatának egyetlen alpesi jellegű része.
A Kárpátok neve a kelta carp és aith szavakból eredeztethető, melyek jelentése szikla és magas (=magas szikla). A szláv népek letelepedése előtti időkből származik.
A Tátra nevének legvalószínűbb eredete az ószláv trtri szó, jelentése kő, szikla. Először a prágai püspökség alapítólevelében szerepel (1086).
1919 óta a szlovákok himnusza a Tátra felett Villámlik (Nad Tatrou sa blyska) című dal, Janko Matuska 1843-as szerzeménye.
Szlovákia beceneve "Tátra alatti ország" (krajina pod Tatrami).
A Tátra négynyelvű:
- Legnagyobb része Szlovákia területén fekszik.
- Kis része átnyúlik Lengyelországba. Lengyelország legmagasabb csúcsa a szlovák-lengyel határon található Rysy (2499 m), szép magyar nevén Tengerszem-csúcs.
- A Tátrában alakult meg anno a történelmi Magyarország első turistaegyesülete (MKE, Magyarországi Kárpátegyesület).
- A sziléziai németek számára ez volt a legközelebbi magashegység.
A könyv szerint hét turisták által is mászható csúcsa van. Megpróbáltam térképek és internet segítségével összegyűjteni őket, végül 9 jelzett úton megközelíthető csúcsig jutottam:
Csúcs neve | Magassága | Megközelíthetőség | |
Tengerszem-csúcs | Rysy | 2499 m | Csorbatótól, 10 km, 4.25 óra, 1153 m szint |
Kriván | Kriván | 2494 m | Csorbatótól, 8,9 km, 3.45 óra, 1144 m szint |
Nagyszalóki-csúcs | Slavkovsky stít | 2452 m | Tátraszéplakról, 7,9 km, 4.45 óra, 1424 m szint |
Kis-Viszoka | Vychodná Vysoká | 2429 m | Tátraszéplakról, 7,9 km, 4.45 óra, 1424 m szint |
Koprova-csúcs (Kapor-csúcs) | Koprovsky stít | 2367 m | Podbanszkóról, 16,5 km, 6 óra, 1178 m szint |
Királyorr | Nos | 2273 m | A Nagyszalóki-csúcsra vezető úton, 700 méterrel a csúcs előtt |
Fehér-Tavi-csúcs | Jahnací stít | 2229 m | Fehérvíz autóbusz-megállóhelytől, 10 km, 5 óra, 1304 m szint |
Elülső-Szoliszkó | Predné Solisko | 2093 m | Csorbatótól, 4,6 km, 2.30 óra, 743 m szint |
Oszterva (Menguszfalvi-szószék) | Ostrva | 1984 m | Csorbatótól, 6,8 km, 2.30 óra, 634 m szint |
(Megjegyzés: az adatokhoz Nagy Árpád "250 tátrai túra" c. túrakalauzát használtam fel.)
A listán szerepelhetne még a csúcsként jelölt Kis-Kriván, a maga 2334 méterével, melyen áthalad a Krivánra vezető ösvény. Megközelíthető a Nagy-Lomnici-Torony (2202 m) is turistaúton, de csak a Lomnici-nyeregnél véget érő felvonótól. (0,6 km, 15 perc, 30 m szint).
A tátrai mini-sorozat harmadik részeként hamarosan egy 2003-as, 3 napos túra beszámolójával jelentkezem.